Közadakozásból állított emléktábla örökíti meg a Kapos Hotel falán a híres cigányprímás Rigó Jancsi emlékét.
A 15 évesen Kaposvárra került hegedűs, tíz évet játszott az egykori Korona Szállóban, majd 24 évesen innen indult a világhír felé.
Az ötletadó, dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző köszöntő beszédében méltatta a muzsikust, majd a róla elnevezett, süteménnyel kínálták az avatásra egybegyűlteket.

 

Köszöntő!

Mit üzennek az emléktáblák?

Kik azok, akiknek emléke előtt a tábla avatásával tisztelgünk? Miért kerülnek emléktáblák a házak falaira?

Kiknek?

Azoknak, aki kötődnek valamely módon a városhoz és tevékenységükre büszkén tekintünk vissza, akikre méltán emlékszik tisztelettel az utókor, akik gazdagabbá teszik múltunkat, akikről üzenni szeretnénk az itt élőknek és idelátogatóknak, akik erősítik önbecsülésünket, identitástudatunkat, lokálpatriotizmusunkat. És, hogy miért helyezünk el emléktáblákat?

Azért, hogy megmutassuk értékeinket, és tisztelettel megőrizzük az arra érdemesek emlékét a köztudatban is. Mi kaposváriak nem csupán a közismert nagyjainknak – Rippl, Eszterházy, Vaszary, Fekete István, Szász Endre, Juan Gyenes és sorolhatnám – állítottunk emléket, de olyan személyeknek is, akik különleges teljesítményükkel, érdekes tevékenységükkel vívtak ki hírnevet s nem csupán maguknak, de Kaposvárnak is. Kónyi Manó, dr. Kis-Angyal Ernő és ebbe a sorba kívánkozik Rigó Jancsi is. Akinél tanítómestere, prímása Simplicius Barcza József – akivel nem volt rózsás a kapcsolata, és aki később apósa is lett – jobb hegedűs volt, de egy biztos: olyan híres prímása talán sem előtte, sem utána nem volt az országnak, mint Rigó Jancsi. Ismertsége Európában mai léptékkel mérve a 100 tagú cigányzenekaréhoz fogható volt. Ő volt az első prímás, aki végigmuzsikálta Európa nagyvárosait, akiért megteltek a lokálok, híres éttermek szerte az öreg kontinensen.

Mit írnak róla a lexikonok!

1858-ban született a fejér megyei Pákozdon.

Ötévesen már hegedűt vett a kezébe, 10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. aki elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz. A már nagyhírű prímás, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarába, igaz, cimbalomhordozónak, de ő tanította meg a lelkét adni a zenéhez.

A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott.

Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Budapesten, az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszott, és a női szíveket hódította, különösen akkor, amikor szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült. Nagyon tehetséges cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában is fellépett.

Igy 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward. Az asszony beleszeretett a tüzes fekete szemű Jancsiba, elhagyta érte férjét. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétől, Barcza Mariskától. Ez annyira nagy port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperről.

1896 decemberében meglátogatta a szüleit, a pákozdi elöljáróság táncvigadalmat rendezett tiszteletére.

Rigó Jancsi évekig bolyongott Európa nagyvárosaiban. 1910 után rövid időre újra visszatért Kaposvárra, majd Amerikába hajózott ahol még Stradivariján évekig zenélt. 1927.-ben halt meg.

De!

Nem maradhat ki a róla elnevezett sütemény története sem.

Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének, amit a cukrász, Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.

A szerelmi történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel.

2004-ben létrejött angol rock zenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz.

Köszönet a támogatóknak


Külön köszönet a Somogy Korona Zrt-nek, hogy lehetővé tette, hogy arra az épületre        kerüljön   az emléktábla, amelynek korabeli falai közt be sokat húzta valaha réges rég.

Köszönet a tábla készítőjének, Keszler Ferenc vállalkozónak, L. Balogh Krisztina főépítésznek, Halászné Jakab Eszter főtanácsosnak, Jágerné Katona Zsuzsannának, Csermák Zoltánnak a Stühmer üzemeltetőjének, és akik anyagilag támogatták az emléktábla elkészültét

Nagy Gyuláné,
M&M,
Cafe Ristretto Bt.,
Carfé Kávézó_Fáma Trend Kft.,
Kaposvárért Közalapítvány,
Kapos Szálló,
KISOSZ,
Cigány Nemzetiségi Önkormányzat.

Rigó Jancsi nem alkotott maradandó műveket, nem maradt utána kiemelkedő, tudományos eredmény, nem volt közéletünk kiemelkedő alakja. De egy sütemény őrzi a nevét, és őrizzük meg mi kaposváriak is az emlékét, hogy élt egyszer köztünk egy  snájdig cigányfiú, egy különleges hegedűs, akit ismert a fél világ, s ha Kaposvárról beszélünk gyermekeinknek, unokáinknak, városunkba látogató barátainknak, úgy büszkén mutathatunk erre a házra: - és valamikor réges régen itt muzsikált egy híres, nagyon híres prímás …